A cikksorozat korábbi részeiben kiválasztottuk a rendszer központi csillagát, meghatároztuk a többi égitest keringési pályáját, majd elhelyeztünk rajtuk bolygókat. Már majdnem elkészült a bolygórendszer összes égitestje, de egy fontos keringési pályát kihagytunk a sorból. Következzék hát Pentíria, amelynek példáján a lakható bolygókkal fogunk foglalkozni!
Kategória: Csillagászat
Egy bolygó körül keringő holdak rendszere akkor a legstabilabb, ha a testek úgynevezett orbitális rezonanciában keringenek, vagyis a keringési idejük aránya leírható kis egész számok hányadosaként. Például a Jupiter három nagy holdja a Io, az Europa és Ganümédész 4:2:1 rezonanciában keringenek: míg a Io négyszer kerüli meg a Jupitert, addig az Europa kétszer, a Ganümédész pedig egyszer.
A harmonikus keringések speciális esete az 1:1 rezonancia, amikor két test azonos sugarú, koorbitális pályán kering. Koorbitális keringés többféle módon is stabil lehet, ennek egy különleges változatát, a patkó-típusú (horseshoe-type) 1:1 rezonanciát mutatom most be, ami nem annyira ritka jelenség, még a Naprendszerünkben is előfordul – a Szaturnusz Janus és Epimetheus nevű holdjai pontosan ilyen pályán keringenek.
A sorozat előző részeiben kiválasztottuk a rendszer központi csillagát, majd meghatároztuk a többi égitest keringési pályáját. Már körvonalazódik a bolygórendszerünk, de még rengeteg feladat van hátra, úgyhogy lássunk is hozzá a munkafolyamat negyedik pontjának, amiben megalkotjuk a bolygókat és azok égi kísérőit!
4. A bolygók fizikai jellemzői, holdak és egyéb égi kiegészítők
Eljött végre a legizgalmasabb feladat: kitalálni a rendszer bolygóinak fizikai jellemzőit – avagy meghatározni a küllemüket –, és ellátni azokat látványos kiegészítőkkel.
Na de milyen fizikai jellemzőkről és kiegészítőkről van szó? Gyorsan tisztázzuk ezeket a kérdéseket, mielőtt rátérünk a konkrét feladatra!
Az előző részben a bolygórendszer központi csillagának kiválasztásáról volt szó, ami nem is bizonyult olyan egyszerű feladatnak. Ebben a cikkben a bolygórendszer felépítésével fogunk foglalkozni: hol keringjenek a rendszert alkotó égitestek és mi következik a keringési pálya elhelyezkedéséből, azaz a tervezés második és harmadik lépését mutatom be.
2. A bolygók keringési pályája
Eldöntöttük, hogy mekkora legyen a központi csillag, azonban egy tisztességes rendszerhez szükséges néhány egyéb égitest is. Naná, hogy szeretnénk bolygókat, esetleg aszteroidaöveket meg üstökösöket, de ezek hogyan alkossanak rendszert? Bár úgy tűnik, itt aztán bármit kitalálhatunk, igazából nem engedhetjük szabadjára a fantáziánkat, ha hihető világot szeretnénk megalkotni.
A fantasy világépítés bonyolult feladat, ami sok kreativitást és még több átgondolást igényel, hogy egy logikusan működő, egységes világ legyen a végeredmény. De hol van a világ határa, ameddig a tervezés elér? Ez az adott történettől függ: lehet, hogy elég egyetlen épületet és annak lakóit kidolgozni, máskor egy egész bolygó sem elég. Naná, hogy most az utóbbi esettel fogunk foglalkozni: a következő cikksorozatban részletesen bemutatom, hogyan építs fel egy bolygórendszert az alapjairól.
Miért építs bolygórendszert?
A világépítés egyik legkreatívabb – és egyben legtöbb tudományt igénylő – része a világodat magába foglaló bolygórendszer megalkotása. De ez miért hasznos? Miért fordul meg egyesek fejében, hogy ennyire tágra vegyék a tervezési határt?