Már elkészítettük a központi csillagunkat, a körülötte keringő bolygókat és – legalább – az egyiket lakhatóvá tettük. Azonban a lakhatóság egyik feltételeként egy viszonylag nagy tömegű kísérő égitest jelenlétét határoztuk meg, ezért ebben a (képletekkel teli) cikkben a holdakkal fogunk foglalkozni.
Címke: hold
Egy bolygó körül keringő holdak rendszere akkor a legstabilabb, ha a testek úgynevezett orbitális rezonanciában keringenek, vagyis a keringési idejük aránya leírható kis egész számok hányadosaként. Például a Jupiter három nagy holdja a Io, az Europa és Ganümédész 4:2:1 rezonanciában keringenek: míg a Io négyszer kerüli meg a Jupitert, addig az Europa kétszer, a Ganümédész pedig egyszer.
A harmonikus keringések speciális esete az 1:1 rezonancia, amikor két test azonos sugarú, koorbitális pályán kering. Koorbitális keringés többféle módon is stabil lehet, ennek egy különleges változatát, a patkó-típusú (horseshoe-type) 1:1 rezonanciát mutatom most be, ami nem annyira ritka jelenség, még a Naprendszerünkben is előfordul – a Szaturnusz Janus és Epimetheus nevű holdjai pontosan ilyen pályán keringenek.